Kötődés
Maisie különleges, a vesémbe lát. Mindig is tudtam. Ő egy csoda!
Csak úgy, mint a Tenyésztője (szándékosan írtam nagy betűvel), Anjana maga a földi Nap! Vidám, kiegyensúlyozott és a közelében te is annak érzed magad. Szeretem ilyen emberekkel körül venni magam, mert alapvetően elég változékony a hangulatom és könnyen vagyok negatív. Talán ennek is köszönhető, hogy amikor itt volt olyan könnyedén beszélgettem vele angolul, mert amúgy ez nem nagyon megy. Az alapítványt, amit vezetett (és remélem még fogja is) egy nagyon különleges és szükséges célt szolgál, súlyos beteg fiataloknak képez segítő kutyákat. Többek közt Sheltieket. :)
Ám, ezt nem sokan tudják ő egy komoly betegséggel küzd, súlyos állapotban. Lyme-kóros. Nyár közepére annyira leromlott az állapota, hogy egy időre fel kellett adnia az alapítványát és az álmait, kerekesszékbe kényszerült, amit már előtte is sokat használt és végül ideiglenesen máshová kellett költöznie és a kutyáit ideiglenesen barátokhoz kellett adnia. Sokan nem gondolják, hogy a Lyme olyan rettenetesen súlyos lenne, de az, nagyon is, főleg ha ez egy fiatal, életerős, tevékeny lányt érint.
Volt egy nap, Maisie egyik pillanatról a másikra megváltozott, másképp viselkedett, levert volt és szomorkás, magához képest alig evett. Ez egészen pontosan annyit jelent, hogy normál tempóban ette meg a kajáját, és nem porszívóként.
Másnap olvastam mi történt a Anjanaval. Rosszul lett. Mentő vitte kórházba, mert elájult az utcán.
Ez a kötődés Tenyésztő és Kutyája között. Hisz ők heteken hónapokon át együtt éltek, egy falka, egy család voltak. Számomra ez annyira megható.
(Anjana mostatnában ismét otthon élhet a kutyáival, hol jobban, hol rosszabbul van, de az előzőekhez képest kicsit aktívabb.)
Csak úgy, mint a Tenyésztője (szándékosan írtam nagy betűvel), Anjana maga a földi Nap! Vidám, kiegyensúlyozott és a közelében te is annak érzed magad. Szeretem ilyen emberekkel körül venni magam, mert alapvetően elég változékony a hangulatom és könnyen vagyok negatív. Talán ennek is köszönhető, hogy amikor itt volt olyan könnyedén beszélgettem vele angolul, mert amúgy ez nem nagyon megy. Az alapítványt, amit vezetett (és remélem még fogja is) egy nagyon különleges és szükséges célt szolgál, súlyos beteg fiataloknak képez segítő kutyákat. Többek közt Sheltieket. :)
Ám, ezt nem sokan tudják ő egy komoly betegséggel küzd, súlyos állapotban. Lyme-kóros. Nyár közepére annyira leromlott az állapota, hogy egy időre fel kellett adnia az alapítványát és az álmait, kerekesszékbe kényszerült, amit már előtte is sokat használt és végül ideiglenesen máshová kellett költöznie és a kutyáit ideiglenesen barátokhoz kellett adnia. Sokan nem gondolják, hogy a Lyme olyan rettenetesen súlyos lenne, de az, nagyon is, főleg ha ez egy fiatal, életerős, tevékeny lányt érint.
Volt egy nap, Maisie egyik pillanatról a másikra megváltozott, másképp viselkedett, levert volt és szomorkás, magához képest alig evett. Ez egészen pontosan annyit jelent, hogy normál tempóban ette meg a kajáját, és nem porszívóként.
Másnap olvastam mi történt a Anjanaval. Rosszul lett. Mentő vitte kórházba, mert elájult az utcán.
Ez a kötődés Tenyésztő és Kutyája között. Hisz ők heteken hónapokon át együtt éltek, egy falka, egy család voltak. Számomra ez annyira megható.
(Anjana mostatnában ismét otthon élhet a kutyáival, hol jobban, hol rosszabbul van, de az előzőekhez képest kicsit aktívabb.)
