Pucc a flanc?


Hogy minek a pucc? A flancos pedigrés, "agyonszűrt" kutya nekem? Neked minek a telefonodra/tévédre/akármidre a 2 év gyártói garancia? Minek ellenőrzöd, hogy honnan/milyen állapotú autót veszel?

Több helyről is hallottam a közel múltban a tipikus sztorit... Vettek egy kutyát, mert már nagyon szerettek volna egyet és nem tudtak tovább várni (egy-két hónapnyi idő nem keresgélés!), találtak a "jófogáson", nem is kerül sokba.
Kezdjük a hirdetéssel: cuki, édes, jópofa köly(k)ök a képen, a szövegben ott van, hogy a mama (és sokszor) a papa is megtekinthető a helyszínen. Alapvetően eddig nincs is gond a sztorival, a problémás dolgok innen kezdődnek. Az is szerepelhet gyakran, hogy "oltva-féregtelenítve" ez a legtöbb esetben mindössze annyit takar, hogy megkapták a legelső oltást még parvo ellen, és akkor pasztával féreghajtva is lettek, esetleg még egy féreghajtás belefér a költségvetésbe, de több már nem. Az esetek 95% százalékában még chip sincs abban a szerencsétlen kölyökben! Ami még szemet szúrhat az az ár, ezek a kiskutyák általában 20 és 40 ezer forint körüli összegbe kerülnek. Egy valóban fajtatiszta tenyésztőtől származó kölyök ára, fajtától és tenyésztőtől függően 150-300 ezer Ft!!! Az ember felhívja a hirdetésben szereplő számot, és kb már azonnal mehet is a kiskutyájáért, se hosszas beszélgetés, se kérdések tömkelege minkét fél részéről. Mindenki rövidre akarja zárni az üzletet.
Ugorjunk (bár szerintem ez a téma messze nincs kivesézve). Elmegy az ember a kölyökért, rosszabb esetben valamelyik áruház parkolójában átveszi a kicsit az oltási könyvével, átadja a megbeszélt összegű pénzt és mindenki megy a maga útjára. Jobb esetben egy kellemes nappali várja, esetleg egy alomnyi szobakennelben játszó kölyökkutya a mamájukkal (aki talán nem is a mamájuk, csak ő néz ki úgy, hogy a leendő gazdi ne kapjon sokkot).
Hazaérve ott van a kis szeretet gombóc, cuki, kis félénk, végig sírja az éjszakát. Jobb esetben az újdonsült gazdi rohan az állatorvoshoz, aki még neki is új, kicsike megkapja a nagy valószínűséggel első oltását, és elkezdi kiírtani belőle a férgeket, hetekig mossa belőle a bolhákat és nem meri utcára vinni az oltássorozat legvégéig, még utána is félve. A rosszabb eset, hát, az szomorú, arról nem beszélnek azok akik szaporítótól vettek kiskutyát, a mázlisták, akiknek a kölyökkutyájuk nem halt meg szörnyű kínok között szenvedve. Pedig nem olyan ritka, csak fáj és akik így jártak sokszor ők sem beszélnek róla, talán szükség lenne rá, hogy hallják azzal, hogy ha ilyen helyről veszel kölyköt nem "legalább egyet megmentesz", hanem több száz kicsi létrejöttét segíted vele, akiknek egy jó része a négy hetes kort sem éri meg, akiknek egy jó része hat hetesen már az új gazdánál van, és akik közül sokan az új gazdi, kisgazdi kezei között halnak meg.

Kérdem én, megéri? A kockázat, és a pár szerencsés kölyök? Emlékezz vissza, te, aki szaporítótól vettél kiskutyát, hány kölyök volt az alomban. Mondjuk 5? 2-3 kicsit már meg sem ismerhettél, mert addigra mire te mentél már nem éltek, 1 picike nálad, még kettő gazdinál (reméljük ők is jól vannak), és két kislány ott maradt a szaporító telepen, hogy anyjuk nyomdokaiba lépjenek. Mert a show-nak mennie kell. Ezek a kisszukák már az első tüzelésnél szülnek, majd onnantól kezdve az összesnél, kb 2 négyzetméteren élnek, bezárva, olcsó tápot esznek. 4-5 évesen rosszabb állapotban vannak, mint az én 13 éves, máj és vesebeteg, artrózisos kutyám volt. Kérdem én, megéri?

Népszerű bejegyzések

Maisie